Voices of the Balkans III. – nemzetközi konferencia a konzervativizmusról és oktatásról Belgrádban

A közel 80 fős eseményen 25 szakértő szólalt fel 11 országból, köztük Magyarországról, Szerbiából, Montenegróból, Horvátországból, Szlovéniából, Bosznia és Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Törökországból az Egyesült Királyságból és Franciaországból. A konferencia célja nemzetközi párbeszédet elindítása volt a balkáni konzervativizmus, a tehetséggondozás és a klasszikus műveltség kérdéseiről és aktuális helyzetéről. 

Intézményi hagyomány és együttműködés

A konferenciát Prof. Dragan Stanić, a Matica Srpska elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte az idén 200 éves intézmény történelmi jelentőségét. Rámutatott arra, hogy a Matica Srpska mintaként szolgált számos más szláv kulturális intézmény számára a 19. században, és a mai napig meghatározó szerepet tölt be a kulturális és tudományos életben. Külön hangsúlyt kapott a Letopis Matice srpske, amely a Yale Review után a világ 2. legrégebbi folyamatosan megjelenő folyóirata.

Ezt követően Dr. Constantinovits Milán beszéde hangzott el. Az MCC szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy Közép-Európa számára az oktatás – azon belül is a tehetséggondozás – kulcskérdés, amely szorosan összefügg a régió történelmi tapasztalataival és jelenkori kihívásaival. Rámutatott, hogy a nemzeti identitásért folytatott történelmi küzdelmek, a kommunizmus öröksége és az európai identitás jelenlegi válsága közös gondolkodásra ösztönöznek az oktatás jövőjéről. Ebben a kontextusban a tehetséggondozás nem csupán egyéni fejlesztési kérdés, hanem stratégiai jelentőségű válasz a kulturális hagyományok eróziójára, a technológiai kihívásokra és a tehetségek elvándorlására.

Konzervativizmus és oktatás

Az első előadást Dr. Miša Đurković, az MCC-MKI Geopolitikai Műhely vezetője és a Matica Srpska projektvezető munkatársa tartotta, aki a balkáni konzervatív gondolkodás előtt álló kihívásokról beszélt. Kiemelte az együttműködés jelentőségét, különösen a régiós felsőoktatási intézmények és intézmények közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát.

Dr. Joanna Williams a Reclaiming Classical Education című MCC-ben megjelent nemzetközi kötet bemutatásán keresztül az oktatást morális projektként értelmezte, hangsúlyozva a kulturális örökség átadásának jelentőségét. Beszédében kiemelte, hogy Nagy-Britannia jelenleg számos problémával néz szembe, amelyek közül az egyik azon fiatalok növekvő száma, akik úgy vélik, valamilyen mentális egészségügyi problémájuk van, a másik pedig a Z generáció jelentős része, akik úgy gondolják, hogy egy esetleges konfliktus esetén hazájukért nem harcolnának. Véleménye szerint mindkét problémát súlyosbítja a britek oktatáshoz való jelenlegi hozzáállása, amelyen enyhíteni lehetne egy klasszikusabb tanterv bevezetésével.

Dr. Setényi János előadása a konzervatív oktatáspolitika cselekvési lehetőségeit elemezte.Bevezetésként ismertette a nemzetközi konzervatív oktatás sajátosságait, majd rávilágított a nyugati oktatási rendszerek válságtüneteire – többek között a színvonal csökkenésére, a tanári tekintély gyengülésére és a strukturális problémákra. Megoldásként a konzervatív szereplők számára három lehetséges cselekvési irányt vázolt fel: 

(1.) visszahúzódás („eszképizmus”),
(2. )egyéni szintű intézményi küzdelmek,
(3.) valamint az aktív részvétel a szakpolitikai döntéshozatalban.

Előadásának központi állítása szerint a konzervatív szereplők számára kulcskérdés az, hogy kilépjenek az egyéni stratégiák szintjéről, és stratégiai közreműködőként belépjenek a szakpolitikai döntéshozatalba.

I. panel: Konzervativizmus a Balkánon

Résztvevők:

Dr. Miša Đurković – MCC–MKI Geopolitikai Műhely

Dr. Setényi János – MCC Tanuláskutató Intézet

Prof. Dr. Suay Nilhan Açıkalın – Ankara Hacı Bayram Veli Egyetem (Törökország)

Prof. Tihomir Cipek – Politikatudományi Intézet, Zagrábi Katolikus Egyetem (Horvátország)

Dr. Fedja Pavlović – Podgorica Egyetem (Montenegró)

Prof. Žiga Turk – volt szlován oktatási miniszter

Neven Djenadija – politikai elemző, Banja Luka Egyetem (Bosznia és Hercegovina)

Az első kerekasztal-beszélgetés a balkáni konzervativizmus lehetőségeit és korlátait vizsgálta. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a régió politikai és történeti sokszínűsége alapvetően meghatározza a konzervatív gondolkodás mozgásterét.

A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy országonként jelentősen eltérőek a lehetőségek: míg egyes helyeken a konzervatív szereplők számára kedvezőbb intézményi környezet áll rendelkezésre, máshol kifejezetten korlátozott a mozgástér.

Külön figyelmet kapott a boszniai példa, amely sajátos politikai helyzete miatt több szempontból eltér a klasszikus nemzetállami modellektől, és sajátos politikai és identitásbeli kihívásokat vet fel.

II. panel: Tehetséggondozás és elitképzés

Résztvevők:

Dr. Constantinovits Milán – Mathias Corvinus Collegium

Bernard Zeneli – kormányzási, oktatási, migrációs és ifjúságpolitikai szakértő

Prof. Vladimir Božović – a Podgoricai Egyetem rektora (Montenegró)

Prof. Igor Lukšič – volt oktatási miniszter (Szlovénia)

Admir Lisica – Geopolitikai Kutatóközpont, Szarajevó (Bosznia és Hercegovina)

Dr. Željka Buturović – Társadalomtudományi Intézet, Belgrád (Szerbia)

Dr. Srđan Šljukić – Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar (Szerbia)

Moderátor: Kohán Mátyás – a Mandiner újságírója

A panel Dr. Constantinovits Milán igazgató előadásával indult el, aki az elit és a tehetség fogalmának tisztázását helyezte a középpontba. Értelmezésében az elit nem öröklött kiváltság, hanem meritokratikus alapon szerveződő szellemi-kulturális vezető réteg, amelynek feladata az iránymutatás és a társadalmi párbeszéd fenntartása. Hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozás közösségi alapokon működik: nem pusztán az egyéni teljesítmény fejlesztéséről szól, hanem olyan környezet kialakításáról, amelyben a fiatalok egymást inspirálva, felelősséget vállalva járulnak hozzá közösségük és kultúrájuk fennmaradásához. ezt fordítsd le angolra

A második szekció a tehetséggondozás és elitképzés kérdéseire fókuszált, különös tekintettel az intézményi felelősségre és az oktatási rendszerek hosszú távú fenntarthatóságára. A panelbeszélgetés során a résztvevők olyan kérdéseket vitattak meg, mint az elitképzés társadalmi legitimitása, a kiválóság és esélyegyenlőség viszonya, valamint az intézmények szerepe a tehetségek felismerésében és támogatásában.

III. panel: Klasszikus műveltség és oktatás

Résztvevők:

Dr. Fodor Richárd – Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet, kutatásvezető

Dalibor Jovanovski – Szkopjei Egyetem Bölcsészettudományi Kar; a görög–macedón tárgyalások szakértője

Dr. Antolović Mihael – Zombori Tanárképző Kar (Szerbia)

Dr. Filipović Aleksa – Európai Tanulmányok Intézete, Belgrád (Szerbia)

Dr. Ilić Dušan – Európai Tanulmányok Intézete, Belgrád (Szerbia)

Moderátor: Dr. Fekete Áron – Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet

A harmadik szekció középpontjában a klasszikus műveltség szerepe állt a modern oktatásban.

A panel kiindulópontját Fodor Richárd előadása adta, aki a történelemtanítás európai helyzetét elemezte. A Tanuláskutató Intézetben frissen megjelent Compass to History and Civic Education című tanulmánykötet alapján rámutatott, hogy számos oktatási rendszerben csökken a kronológiai tudás és a klasszikus történeti fundamentumok szerepe.

Hangsúlyozta, hogy a történelemoktatás kulcsszerepet játszik a kulturális kontinuitás fenntartásában, és „párbeszédként” értelmezhető a múlttal, amely segíti az identitás és a történelmi tudat kialakulását .

Előadásában kitért az Európai Parlament 2024-es állásfoglalására is, amely a nemzeti narratívák helyett egyre inkább transznacionális történeti szemléletet szorgalmaz – ez a tendencia új kihívásokat jelent a klasszikus műveltségre építő oktatás számára.

A panelbeszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták a klasszikus diszciplínák – különösen a történelem, irodalom és filozófia – kiemelt szerepét az értelmiségi képzésben.

Külön figyelmet kapott a szerb oktatási minisztérium tapasztalata az európai tantervharmonizáció kapcsán, valamint a „Greek Gifts” program, amely a klasszikus tartalmak integrációjának lehetőségeit vizsgálja.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a klasszikus műveltség nem pusztán hagyományőrzés, hanem a jövő oktatásának egyik lehetséges alapja.