Klasszikus oktatási körkép Arizónából - A Tanuláskutató Intézet 2026. februári tanulmányútja

Az egyetemen a hallgatók történelmi tanulmányaikat a Történeti, Filozófiai és Vallástudományi Karon folytathatják, ahol számos kapcsolódó diszciplína tanulmányozására nyílik lehetőség, így többek között ázsiai tanulmányok, történettudomány, héber tanulmányok, filozófia, vallástudomány, valamint a második világháborúhoz kapcsolódó tantárgyak is elérhetők. Megfigyelhető volt, hogy a magyar felsőoktatásban megszokott vizsgarendszerrel szemben a hallgatók az egyes kurzusokat jellemzően különféle írásbeli és projektjellegű feladatok teljesítésével zárják le. Számunkra emellett különös tapasztalatot jelentett, hogy sem a tanszék, sem az oktatók részéről nem találkoztunk egységes irányelvekkel a mesterséges intelligencia hallgatói felhasználására vonatkozóan.

Arizona State University (ASU)

Programunk első állomásaként az Arizona State University-t látogattuk meg. Az 1885-ben alapított intézmény az amerikai felsőoktatás egyik nagy múltú és meghatározó egyeteme, melynek hallgatói létszáma a 2025-ös őszi adatok szerint megközelítette a 160 ezret, akik közül több mint 81 ezren online képzésben vettek részt. Ennek köszönhetően az ASU az Egyesült Államok egyik legnagyobb állami felsőoktatási intézményének számít.

Ottlétünk során bemutathattuk a Tanuláskutató Intézet szakmai és kutatási tevékenységét az egyetem történész oktatói számára. Az ASU működéséről és a tanszéki munkáról Prof. Christopher Jones, Dr. Ashley Odebiyi és Dr. Jian Gao adtak számunkra betekintést. Prof. Christopher Jones kutatásai a gazdaságtörténethez kapcsolódnak, különös tekintettel az energiahasználat és a gazdasági növekedés történeti összefüggéseire. Dr. Ashley Odebiyi a 15. századi Itália társadalom- és nőtörténetével foglalkozik, míg Dr. Jian Gao az Egyesült Államokba irányuló kínai migráció történetét vizsgálja a 20. század első felében.

A diákok számára történelmi tanulmányokat az egyetem Történeti, Filozófiai és Vallástudományi Kara kínálja, ahol a hallgatók számos (részben)kapcsolódó diszciplínában mélyülhetnek el. A történelem mellett elérhetők például ázsiai tanulmányok, héber tanulmányok, filozófia, vallástudomány, illetve a második világháborúhoz kapcsolódó kurzusok is. Számunkra különösen figyelemre méltó volt, hogy a magyar felsőoktatásban megszokott vizsgarendszerrel szemben itt a kurzusok lezárása gyakran projektalapú feladatok teljesítésével történik. Ugyancsak érdekes tapasztalatot jelentett, hogy sem tanszéki, sem intézményi szinten nem találkoztunk egységes irányelvekkel a mesterséges intelligencia hallgatói felhasználására vonatkozóan.

Grand Canyon University (GCU)

Tanulmányutunk következő napján felkerestük a Grand Canyon University-t (GCU) is, amelyet 1949-ben alapítottak, és amely Arizona egyik jelentős, vallási fenntartású felsőoktatási intézménye. A baptista gyökerű egyetemen jelenleg több mint 100 ezer hallgató tanul; jelentős részük online formában, a világ különböző pontjairól kapcsolódik be a képzésekbe.

Az intézmény képzési kínálata rendkívül széles: szervezeti struktúrájában összesen kilenc kar működik, amelyek a természettudományoktól és a mérnöki tudományoktól kezdve a bölcsészet- és társadalomtudományokon át az egészségtudományi és teológiai területekig terjednek. A tanárképzési portfólióban alap- és mesterképzések egyaránt megtalálhatók, humán és műszaki területeken is.

Az amerikai oktatási rendszer államonként és intézménytípusonként eltérő szabályozása miatt nehéz általános érvényű megállapításokat tenni, de a legtöbb állami iskolában a pedagógusok egyetlen tanári szakkal, valamint az arra épülő tanári felkészítő program, az úgynevezett teaching license elvégzésével szereznek jogosultságot a tanításra. A magánintézmények esetében a követelmények ettől eltérhetnek.

A GCU sajátossága, hogy nemcsak fenntartói jellege, hanem oktatásfilozófiája és mindennapi működése is egyértelműen tükrözi a keresztény értékrendet. Az oktatók beszámolói szerint a kurzusok szillabuszaiba tudatosan építenek be keresztény tartalmakat. A politikai kommunikáció oktatása során például a tananyagot keresztény példákkal egészítik ki. Több oktató imával vagy bibliai idézettel kezdi az óráit, és az egyetem sportcsarnokában hétfőnként istentisztelettel indul a hét.

Hospitálás a Great Hearts Chandler intézményben

A szakmai utunk egyik legfontosabb eleme két, klasszikus nevelési elvekre épülő intézmény meglátogatása volt. Ezek közül az egyik a Great Hearts Chandler volt, amely a Great Hearts Academies charter school hálózat részeként működik, ami három amerikai államban – Arizonában, Texasban és Louisianában – folytat nevelő-oktató munkát.

A public charter school az amerikai oktatási rendszer sajátos intézménytípusa, ugyanis ebbe a státuszba olyan állami finanszírozású iskolák kerülnek, amelyek támogatásukat közvetlenül az államtól kapják, nem pedig az iskolakörzettől. Ezek az intézmények a hagyományos állami iskolákhoz képest nagyobb önállósággal rendelkeznek a tanterv, a pedagógiai módszerek, az órarend és az intézményi szemlélet kialakítása terén. A nagyobb autonómiával ugyanakkor fokozott elszámoltathatóság is együtt jár: amennyiben tartósan gyenge eredményeket mutatnak fel, működésük viszonylag könnyen megszüntethető.

A charter schoolok rugalmasabban alkalmazhatnak pedagógusokat, akár teljes körű tanári végzettség vagy képesítés nélkül is, ezért az itt dolgozók munkaviszonyának megszüntetése is egyszerűbb. Az intézmények bérezési rendszere szintén nagyobb mozgásteret biztosít számukra, mivel nem kötik őket a szakszervezeti bértáblák. Ennek megfelelően saját szabályozásuk alapján dönthetnek a fizetésekről, a béremelésekről és a jutalmazásról is. Bár a tanulói létszám alapján azonos mértékű állami támogatásban részesülnek, a források és a magánadományok felhasználásáról szabadabban rendelkezhetnek.

Nevelésfilozófiai alapok

A Great Hearts nevelésfilozófiai célja „a diákok elméjének és lelkének támogatása az igazságot, a jóságot és a szépséget kereső életmód és szemlélet kialakításában”. A pedagógiai megközelítés középpontjában a klasszikus hellén–római–keresztény kultúra elsajátítása áll, amely kilenc kiemelt erény köré szerveződik: polgári attitűd, bátorság, barátság, őszinteség, szerénység, integritás, kitartás és türelem, felelősség, valamint bölcsesség.

Az erények fejlesztése a klasszikus-liberális nevelés kognitív és érzelmi dimenzióiban egyaránt megjelenik: az elmélyült olvasás, a gondolkodás és a példamutató életvezetés egyszerre alkotják a pedagógiai gyakorlat alapját. Az intézmények határozottan kiállnak a magas tanulmányi elvárások mellett, ezért a diákok kötelező a latin nyelv elsajátítása, továbbá a modern idegen nyelvek mellett görögöt is választhatnak.

Az iskolahálózat a pedagógusok számára nyári akadémiákat szervez, amelyek nemcsak módszertani továbbképzést nyújtanak, hanem a Szókratész alakjához kapcsolt tanári ethoszt, értékrendet is erősítik: az intelligenciát, a karizmát, a humort, az integritást és a példamutatást.

Tanterv és iskolai gyakorlat

Az Archway néven működő alsó tagozaton – az 1–5. évfolyamon – a diákok mind az öt év során kilenc tantárgyat tanulnak. Ezek közé tartozik az angol nyelv és irodalom, a történelem és földrajz, a szingapúri típusú matematika, a természettudományok, az idegen nyelvoktatás, a képzőművészet – ezen belül a zeneelmélet, az előadóművészet és a kézművesség –, valamint az atlétika, vagyis a testnevelés.

A chandleri intézményben harmincfős osztályok működnek, és minden órán két pedagógus dolgozik együtt. Fontos azonban, hogy nem tanár–asszisztens viszonyban, hanem egyenrangú kollégákként vezetik az órát, jellemzően egy pályakezdő és egy tapasztaltabb pedagógus együttműködésében.

A Preparatory School szintjén az első három évfolyam (6–8.) alkot egy egységet, amelyet további négy évfolyam (9–12.) követ. A hét évfolyamos Prep School viszont ugyanezen pedagógiai logika mentén épül fel. A tantárgyi rendszer egyik legszembetűnőbb sajátossága az angol nyelv, az irodalom és a történelem integrált oktatása, amely Humane Letters néven működik. A két terület tematikája összehangolt: azonos korszakokat és problémaköröket dolgoznak fel, például az amerikai hagyomány, a modern Európa vagy az ókori Hellász és Róma világát.

A klasszikus hét szabad művészet, a Septem Artes Liberales szintén fontos rendezőelvként jelenik meg a tantervben. Ennek része például a „logic and coding” kurzus, amely a klasszikus logikai gondolkodást a digitális programozási nyelvekkel kapcsolja össze. Emellett hangsúlyos szerepet kap a grammatika, a retorika, az aritmetika és a zene is. A matematikaoktatás a szingapúri modellre épül, amely a mélységelvű megközelítést és a konkrét–képi–absztrakt tanulási folyamatot alkalmazza.

Az iskolába lépve azonnal feltűnő volt a sok kézzel készített tanulói alkotás: plakátok, szobrok, festmények, diorámák és egyéb tanórai produktumok díszítették a tereket. Az intézmény légköre kevésbé emlékeztetett egy klasszikus értelemben vett magán „elitiskolára”, inkább egy európai alternatív iskola hangulatát idézte. Ugyanakkor a működésben egyértelműen jelen volt a fegyelmezettség és a rend: a diákok kettes sorokban közlekedtek, és egyenruhát viseltek. Ez azonban nem merev uniformist jelentett, hanem nadrágból vagy szoknyából, valamint saját készítésű pólóból álló öltözetet.

A pólók kisebb iskolai közösségekhez való tartozást jelképeztek: az általános iskolában „királyságokhoz”, a középiskolában pedig „házakhoz” kapcsolódtak. Ezek a közösségek nemcsak a csapatépítést szolgálják, hanem közös szakmai projekteken is dolgoznak, miközben az erényes cselekedetek összesítése alapján egymással is versengenek.

Great Books – az olvasmánykultúra szerepe

Az iskolai tanterv meghatározó eleme az olvasmánylista. A hálózat intézményei egy közös gyűjteményből dolgoznak, amely a kötelezően választható műveket tartalmazza. A lista nevesíti a kiemelten fontos történelmi dokumentumokat is, például a Függetlenségi Nyilatkozatot, Lincoln gettysburgi beszédét vagy Martin Luther King beszédeit.

A 9. évfolyamon a diákok többek között modern amerikai irodalmi művekkel találkoznak; tananyag lehet például az Othello, A nagy Gatsby vagy az Egerek és emberek. A 10. évfolyamon olyan művek kerülhetnek sorra, mint a Büszkeség és balítélet, a Bűn és bűnhődés vagy a Frankenstein. A 11. évfolyamon az olvasmányok hangsúlyosan az antikvitás világához kötődnek: az Iliász, az Odüsszeia, az Antigoné, a Peloponnészoszi háború története, Arisztotelész Poétikája, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzai, valamint Cicero A kötelességekről című műve is szerepel a kínálatban. A végzős évfolyamon többek között az Isteni színjáték, Machiavelli A fejedelem című műve, az Elveszett paradicsom, valamint Aquinói Szent Tamás és Szent Ágoston filozófiai munkái kerülnek előtérbe.

National Symposium for Classical Education, Phoenix

Tanulmányutunkhoz szorosan kapcsolódott a 2026-os National Symposium for Classical Education is, amelyet 2026. február 25–27. között rendeztek meg Phoenix városában. A háromnapos nemzetközi konferenciát minden évben a Great Hearts Institute szervezi, és mára az amerikai klasszikus oktatás egyik legfontosabb éves találkozójává vált. Az eseményre pedagógusok, kutatók, iskolaalapítók és oktatáspolitikai szereplők érkeznek, hogy közösen gondolják újra a klasszikus műveltség jelenkori szerepét.

A 2026-os konferencia különleges kontextusát az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának 250. évfordulója adta. A szimpózium központi témája – Classical Education and the American Experiment: the Declaration of Independence at 250 – azt vizsgálta, miként járul hozzá a klasszikus műveltség az amerikai köztársasági gondolkodás formálásához és a felelős állampolgári neveléshez. A természettudományoktól és matematikától kezdve a művészeteken, történelmen és filozófián át az irodalomig a programok széles spektrumot öleltek fel. A plenáris előadások, workshopok és szemináriumok egyaránt arra törekedtek, hogy összekapcsolják a pedagógiai gyakorlatot a politikai és filozófiai hagyománnyal.

A konferencia kiemelt előadói között szerepelt Doug Lemov, Chris Perrin és Jeffrey Rosen is. Előadásaik a pedagógiai módszertantól a klasszikus műveltség kulturális jelentőségén át az amerikai alkotmányos gondolkodásig terjedtek, így a szimpózium valóban interdiszciplináris fórummá vált a klasszikus oktatás jelenének és jövőjének megvitatásában.

A könyvolvasás tudománya

A konferencia három napja számtalan kiemelkedő előadást, pódiumbeszélgetést és workshopot kínált. Mivel intézetünk küldetésnyilatkozatában hangsúlyosan szerepel a klasszikus irodalom és az olvasáskultúra védelme, különösen fontosnak tartottuk annak megismerését, hogy a tengerentúlon milyen módon próbálják megőrizni ezeket az értékeket. Számunkra különösen emlékezetes volt Doug Lemov The Science of Reading (Books) című előadása, amely hét szempont köré rendezve mutatta be, miért bír a 21. században is kiemelt jelentőséggel a tanulók számára a könyvolvasás és a hangos olvasás.

Előadásában elsőként az olvasási folyékonyság és a szövegértés összefüggésére hívta fel a figyelmet. Ennek alátámasztására egy 2017-es olaszországi kutatást idézett, amely azt mutatta ki, hogy a tanulók olvasási folyékonysága valamennyi „olvasásközpontú” tantárgy esetében előre jelezte az iskolai eredményeket, és az érdemjegyek szempontjából az olvasási sebesség is meghatározó tényező volt. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az iskolai évfolyam önmagában nem módosítja érdemben az olvasási folyékonyság és a tanulmányi eredmények kapcsolatát, vagyis az olvasás fejlesztése a felsőbb évfolyamokon is meghatározó jelentőségű.

Lemov második fontos állítása az volt, hogy a valódi megértéshez nem pusztán készségek, hanem biztos háttértudás szükséges. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a szókincs szerepét is, amelyet a háttértudás egyik legfontosabb formájának tekintett. Érvelése szerint az ember nem tud érdemben gondolkodni valamiről, ha nincsenek meg hozzá a megfelelő fogalmai és szavai. Az előadó negyedik érve a szövegértés és a szókincs közötti szoros ok-okozati kapcsolatra vonatkozott. Ennek illusztrálására Isabelle Beck Bringing Words to Life című munkáját idézte, amely szerint a gazdagabb szókinccsel rendelkező emberek nemcsak több szót ismernek, hanem az ismert szavakról is mélyebb tudással rendelkeznek; a szójelentések mélysége pedig majdnem olyan erősen korrelál az olvasással, mint magának a szókincsnek a gazdagsága.

Az előadás fontos része volt az írás és az olvasás kapcsolatának bemutatása is. Lemov kiemelte, hogy az írás lassú, tartós és nehéz folyamat, éppen ezért különösen értékes: valódi tanulás szerinte akkor történik, amikor valamiről intenzíven gondolkodunk. Az írás ezt a gondolkodást rögzíti, és lehetőséget teremt arra, hogy később visszatérjünk saját megfogalmazásainkhoz, pontosítsuk, javítsuk, árnyaljuk őket. Ezáltal nemcsak a kifejezésmód, hanem maga a gondolkodás is fejlődik.

A tanulók számára három olyan írástípust különített el, amelyek az olvasást is hatékonyan támogatják. Az első az összegző írás, amely egy kialakult vélemény vagy érvelés megfogalmazását és alátámasztását jelenti. A második a formatív írás, amely rövid, olvasás közbeni reflexióként ragadja meg, hogy mit gondol az olvasó, illetve mit gondolhatott a szerző. A harmadik a fejlesztő írás, amelyre példaként egy festmény vagy műalkotás részletes leírását említette. Az ilyen típusú feladatok segítik a tanulókat abban, hogy túllépjenek a leegyszerűsített mondatszerkesztésen, és egyre magabiztosabban használják az összetettebb szintaktikai formákat saját írásaikban is.

Lemov előadásának egyik legerőteljesebb állítása az volt, hogy a tanulók számára az optimális olvasási formátum továbbra is a könyv. Emellett hangsúlyozta, hogy az olvasástanítás legfőbb célja az alapos, elmélyült olvasás, vagyis a close reading képességének fejlesztése.

Összegzés

A tanulmányút átfogó képet adott az amerikai oktatási környezet sokszínűségéről: az állami kutatóegyetem, a vallási fenntartású felsőoktatási intézmény, a charter school hálózat és a Great Hearts Academy által szervezett konferencia egyaránt más-más oldalról világította meg a tengerentúli oktatás működését. Különösen tanulságosnak bizonyult annak megtapasztalása, hogy a klasszikus műveltségre épülő nevelés az Egyesült Államokban nem csupán elméleti programként van jelen, hanem intézményi gyakorlatként is: a tantervben, az iskolai kultúrában, az olvasmányválasztásban, valamint a pedagógusok hivatásszemléletében egyaránt.

A látottak és hallottak megerősítették, hogy a klasszikus műveltség, az olvasáskultúra, a szókincsfejlesztés és az elmélyült gondolkodás kérdései a 21. század oktatásában is alapvető jelentőségűek. A tanulmányút ezért nemcsak nemzetközi kitekintést kínált, hanem saját szakmai munkánk számára is fontos szempontokat adott.