Június elején Varsó adott otthont a „Reclaiming Classical Education II” nemzetközi konferenciának, amely Európa és az Egyesült Államok oktatási szakembereit, kutatóit és oktatáspolitikai gondolkodóit gyűjtötte össze, akik a klasszikus nevelés kérdéseivel foglalkoznak. A konferenciát az Ordo Iuris Oktatási Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Learning Research Institute közösen szervezte.

A rendezvény lengyel, magyar, brit, francia, amerikai, kanadai, ausztrál, szlovák és török szakértőket fogadott. Célja az volt, hogy bemutassa a klasszikus nevelés különböző megközelítéseit, és ezt az oktatási modellt kínálja fel megoldásként az iskolák és egyetemek jelenlegi válságára.

A konferenciát Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris elnöke, valamint Constantinovits Milán, az MCC akadémiai és oktatási igazgatója nyitotta meg. Kwaśniewski hangsúlyozta az esemény súlyát, kijelentve: „az oktatás formájáról szóló vita a nemzetek és egész civilizációnk jövőjét érinti”. Constantinovits rámutatott arra, hogy „a jelen lévő tudás és tapasztalat sokszínűsége azt mutatja, hogy egységesek vagyunk, és közös célunk a klasszikus nevelés megőrzése”.

A megnyitó beszédek sorát folytatta Setényi János, a Learning Research Institute igazgatója, valamint Artur Górecki, az Ordo Iuris Oktatási Központ igazgatója. Setényi a konzervatív hagyományok közötti együttműködés fontosságát és a konzervatív közösségen belüli sokszínűséget hangsúlyozta. Górecki pedig az oktatás szerepéről beszélt az emberi személyiség teljes kibontakoztatásában és az értelem finomításában.

A nyitóelőadásokat követően került sor az első panelbeszélgetésre, amelyben Thibaud Gibelin (történész, politikai gondolkodó, MCC), Artur Górecki (Ordo Iuris), Nagy Pál Szabolcs (az MCC Jogi és Társadalmi Központjának vezetője) és Alka Sehgal Cuthbert (a Don't Divide Us igazgatója) vettek részt. A moderátor Fekete Áron, a Learning Research Institute projektmenedzsere volt. A panel a klasszikus nevelés szerepére, a vallás jelentőségére és a tanári hivatás státuszára fókuszált. A beszélgetés hangsúlyozta a hit és értelem kapcsolatát, a tanárok erkölcsi tekintélyét és a hagyomány fontosságát. A panelisták egyetértettek abban, hogy az oktatás alapja az erény kell legyen, nem pusztán a készségek elsajátítása.

Nicholas Tate, történész és az Egyesült Királyság Nemzeti Alaptantervének korábbi igazgatója tartott ezután előadást az oktatás és a nemzetállam kapcsolatáról brit perspektívából. Felhívta a figyelmet az „oikofóbia” jelenségére – saját otthonunk vagy örökségünk elutasítására –, amelyet szerinte a mai oktatási rendszerek tovább erősítenek.

A második panel Tate előadását követte, moderátora Fodor Richárd, a Learning Research Institute kutatási vezetője volt. A panel résztvevői: Piotr Kaznowski, Cornelis Schilt (Vrije Universiteit Brussel, Lux Mundi Alapítvány), Joanna Williams (MCC vendégkutató, esszéista, How Woke Won és Women vs. Feminism című könyvek szerzője), Nicholas Tate, Alex Standish (University College London) és Artur Górecki. Élénk vita alakult ki arról, hogy a klasszikus iskolák képesek-e virágozni, ha erősen hangsúlyozzák a hitet vagy a nemzeti identitást. Joanna Williams rámutatott, hogy a diákok saját nemzetállamuk történetén keresztül is oktathatók anélkül, hogy ez szükségszerűen nacionalizmust jelentene. A szorgalom és az igazság keresése olyan értékek, amelyeket a diákok külső ideológiai keretek – például hit vagy nacionalizmus – nélkül is elsajátíthatnak.

A konferencia kiemelt eseménye volt a Reclaiming Classical Education című kötet bemutatója, amelynek társszerkesztői Joanna Williams és Fodor Richárd. Williams beszédében hangsúlyozta, hogy a könyv nemcsak a jelen problémáival foglalkozik, hanem visszatekint a múltra is. Mesélt arról, hogy kihívást jelentett egy 16 fejezetből álló kötet szerkesztése, különböző országokból származó szerzők eltérő megközelítéseivel. Bár a könyv nem képvisel egységes nézetet, teret ad a vitának. „Ez nem egy 2000 éves használati utasítás – ez a könyv a múlt legjavát hozza el a ma gyermekeinek” – mutatott rá, kiemelve a jelenlegi oktatási modellek kudarcait és a klasszikus oktatás által kínált alternatívát.

A következő előadást Śmiech Liliana, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi ügyekért felelős főigazgatója tartotta, aki arról beszélt, hogy a kommunizmus alatt hogyan használták az oktatást a „lojális állampolgárok” formálására Lengyelországban – és hogy ennek finomabb formái ma is tetten érhetők.

A konferencia utolsó előtti paneljét Joanna Williams moderálta, résztvevői pedig Dennis Hayes (University of Derby, UK), Stuart Waiton (Abertay University, UK), Setényi János, Suay Acikalin (Ankara Haci Bayram Veli University), Śmiech Liliana és Mike Gonzales (The Heritage Foundation, USA) voltak. A beszélgetés a nemzeti oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívásokat elemezte. Setényi szerint az emberek gyakran kerülik a mindennapi élet valódi problémáival való szembenézést, ezért „keresztes lovagokra” van szükség, akik utat mutatnak. Suay Acikalin hangsúlyozta, hogy az oktatás nemzetbiztonsági kérdés is – minden országnak biztosítania kell, hogy jól képzett állampolgárai legyenek.

A záró előadást Constantinovits Milán tartotta, aki kiemelte a pedagógusok pótolhatatlan szerepét az oktatásban. Rámutatott, hogy a COVID–19 világjárvány világossá tette: a személyes jelenlétet és az emberi kapcsolatokat semmi nem pótolhatja az iskolákban.

A záró panelbeszélgetést Szakos Enikő moderálta, résztvevői pedig Jonathan Butcher (The Heritage Foundation), Martin Luteran (Anton Neuwirth College, Szlovákia), Paweł Milcarek (filozófus, a Christianitas szerkesztője), Paige McPherson (Fraser Institute, Kanada) és Glenn Fahey (Center for Independent Studies, Ausztrália) voltak. A panel a globális hálózatok klasszikus oktatásra gyakorolt hatásáról szólt. Martin Luteran bemutatta az Egyesült Államokban működő kiterjedt klasszikus iskolahálózatot, és reményét fejezte ki, hogy Európában is kialakulhat egy hasonló struktúra, amely jelenleg hiányzik. Megjegyezte, hogy egy ilyen hálózat inspirálhatná az intézményeket, de kialakításához bátorságra és kockázatvállalásra van szükség.

A konferenciát Dr. Artur Górecki, az Ordo Iuris Oktatási Központ igazgatója összegezte: „Ez az esemény lehetőséget adott a klasszikus nevelés különböző értelmezéseinek megértésére. De egy dolog világos: a klasszikus nevelés az egyetlen reális alternatíva a központilag irányított, liberális-baloldali ideológiák által dominált oktatási modellel szemben.”

A konferenciát hivatalosan Setényi János zárta, aki köszönetet mondott az Ordo Iuris vendégszeretetéért, és méltatta a résztvevők nyitottságát és bátorságát. Zárszavában hangsúlyozta, hogy ez a találkozó talán csak a kezdet – egy olyan európai szellemi és oktatási mozgalom kezdete, amely klasszikus értékekre épít, ugyanakkor választ ad a jelen kihívásaira. A klasszikus nevelés nem pusztán elmélet – élő hagyomány. És most újra életre kelt.