Iránytű a történelmi gondolkodáshoz - Történelmi empátia az iskolai gyakorlatban

December 4-én tartotta meg éves műhelykonferenciáját a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének Compass to History Education and Historical Thinking kutatócsoportja. A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a történelmi gondolkodás és a történelmi empátia fejlesztését célzó kutatás legfrissebb eredményeiről, valamint bemutassa a projekt keretében készült tanítási segédanyagokat, feladatmodulokat és módszertani innovációkat.

A konferenciát Dr. Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte a projekt egyedülálló szerepét a hazai történelemdidaktikai fejlesztések között. Hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport munkája hosszú távon járul hozzá a tanulók történelmi gondolkodásának elmélyítéséhez, és a pedagógusok módszertani eszköztárának bővítéséhez.

Ezt követően Dr. Fodor Richárd, kutatás- és projektvezető mutatta be a projekt összegző kiadványát, az Iránytű a történelmi gondolkodáshoz – Történelmi empátia az iskolai gyakorlatban című kötetet, amelyet Jeszenszki Kornéliával közösen szerkesztett. A kötet összefoglalja mindazokat a tudományos, elméleti és gyakorlati eredményeket, amelyek a projekt hároméves munkája során születtek, és amelyekről a hallgatóság a konferencia keretében részletesen is hallhatott.

Pedagógusok a kutatásban – gyakorlati modulfejlesztés tanárok bevonásával

A projekt egyik legfontosabb sajátossága, hogy a fejlesztési folyamatban gyakorló történelemtanárok is részt vettek feladatfejlesztő pedagógusokként. Felkészítő workshopok és szakmai konzultációk sorozata után olyan, közvetlenül az iskolai gyakorlatba illeszthető feladatmodulokat dolgoztak ki, amelyek a történelmi empátia és a nézőpontváltás fejlesztését segítik.

A szakmai előadások sorát Dr. Kojanitz László folytatta, aki áttekintette a történelmi empátia fogalmát, szerepét és kutatási előzményeit. Előadásában kitért arra is, miként kapcsolódik a történelmi empátia a mélyebb történelmi megértéshez, valamint hogyan előzhetők meg az anakronisztikus értelmezések a tanulási folyamatban.

Az elméleti kereteket a pedagógus-fejlesztők gyakorlati bemutatói követték. A résztvevők első kézből ismerhették meg a projekt keretében kidolgozott feladatmodulokat:

Szemes Bendegúz: Összeesküvések a kora újkorban

Alpár Benedek: A „puha” diktatúra megélése

Incze Katalin Hajnalka: A hidegháború legforróbb helyzetei

Németh Máté: Ügynökkérdés a Kádár-korszakban

Chira Csongor: Ellenzéki mozgalmak és pártosodás az 1980-as évek végén

A fejlesztett modulok elérhetők a Corvin Kamra digitális felületén a „nézőpontváltás-projektfeladatok” menüpont alatt, míg a kiadvány online, lapozható formában szabadon olvasható.

A kutatás háttere: reprezentatív vizsgálatok 2023 óta

A kutatócsoport 2023 óta végez reprezentatív empirikus vizsgálatokat magyar középiskolások történelmi gondolkodásáról és történelmi empátiájáról. Ezek a felmérések olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint:

Hogyan értelmezik a diákok a múlt szereplőinek döntéseit?

Milyen mértékben képesek a korabeli kontextus logikájának megfelelően gondolkodni?

Milyen típusú feladatok segítik leginkább a nézőpontváltást és az elemző gondolkodást?

E tudományos alapokra épül a 2025-ben megjelent módszertani kötet, amely a tanárok számára közvetlenül használható, kipróbált tanórai eszközöket kínál.

A kiadvány áttekintést ad a történelmi gondolkodás és történelmi empátia fogalmairól, bemutatja a kutatás főbb eredményeit, majd ezekhez kapcsolódva gyakorlatias tanórai módszereket, mintafeladatokat és óraszervezési stratégiákat ajánl. A feladatok segítik a tanulók nézőpontváltását, támogatják az összehasonlító elemző gondolkodást és a történelmi döntési helyzetek megértését.

Kerekasztal-beszélgetés: Történelmi gondolkodás az osztályteremben

A konferencia záróeseménye egy szakmai kerekasztal-beszélgetés volt Dr. Fekete Áron moderálásával. A beszélgetés résztvevői:Dr. Setényi János,Dr. Fodor Richárd,Dr. Riba András László,Dr. Kojanitz László

A panel a történelmi gondolkodás tanórai megjelenésének kihívásait, lehetőségeit és lehetséges fejlesztési irányait járta körül. Fontos következtetésként fogalmazódott meg, hogy a kutatás folytatása kiemelt szakmai prioritás: a következő időszakban a feladatmodulok gyakorlati kipróbálása, hatásvizsgálata és továbbfejlesztése kerül előtérbe.

Az esemény programját és lebonyolítását Jeszenszki Kornélia koordinálta, aki a projekt teljes munkafolyamatát is összefogta.